01                
                   
02                 
                    
03                 
                    
04                
                   
05             
                
KERESÉS A HONLAPON:  
 
 
Feliratkozás hírlevélre

 
Művészeink

Crispin Glover
1964. április 20. – New York City, New York, USA

crispinglover.jpgA filmszínész természetesen a mozivászonról és a DVD-korongokról ismerős elsősorban. Kevesebben tudják, hogy Glover emelett festő, zenész, saját produkciós cége van, valamint megszállottan gyűjti az ezotériával kapcsolatos dolgokat.

Édesapja, édesanyja egyaránt színészek voltak. Számukra egyáltalán nem tűnt furcsának, hogy gyermeküknek a Crispin Hellion Glover nevet adták. A Crispin nevet Szent Kriszpinről kapta, akinek napja jelentős szerepet játszik Shakespeare V. Henrik című királydrámájában. Mivel ez volt a szülők egyik kedvenc darabja, a dolog elfogadható. A Hellion név nem igazi. Eredetileg Herbertnek keresztelték a gyermeket, de apja ki nem állhatta ezt a nevet. (Akkor miért adta neki?) Így aztán a görögös hangzású Hellionra változtatta, s ezzel már mindenki elégedett volt.

Glover karrierje korán, tizenhárom esztendős korában kezdődött egy színpadi darabban. Számos sorozat után ("Happy Days", "Hill Street Blues", "Family Ties" ) 1983-ban játszhatta el első filmszerepét, a  My Tutor című alkotásban. Ezután több nagyobb költségvetésű film következett, közülük talán a legismertebb a Friday the 13th: The Final Chapter, 1984-ből. Az igazán nagy kitörést Robert Zemeckis legendás alkotása, a Back to the Future jelentette, amelyben George McFly-t alakította. A nyafogó, tutyimutyi figurát a nézők a színésszel kezdték el azonosítani, amiből Glovernek nagyon hamar elege lett.

1985-ben a „The Orkly Kid”-ben, egy esztendővel később pedig a River’s Edge című filmben bukkant fel. Ez utóbbi alakítására már a kritikusok és a nézők is felfigyeltek. 1989-ben forgatták a Back to the Future második részét, amelyben szintén számítottak volna játékára. Glovernek esze ágában sem volt elfogadni a szerepet, egyszerűen gyűlölte George McFly figuráját. Spielbergék ekkor elég buta hibát követtek el: az első rész felvételeit is hasznosítva egy másik színészt maszkíroztak „gloveresre”. Glover sem volt szívbajos: habozás nélkül beperelte Hollywood óriását, s –cseppet sem meglepő módon- meg is nyerte a pert, térdre kényszerítve ezzel a világ egyik legjobb rendező-producerét.

Az 1990-es években csupa olyan filmben szerepelt, amelyek nagyon rövid időn belül kultikussá váltak. Ilyen volt a „Wild at Heart”, David Lynch rendezésében, az Oliver Stone által fémjelzett „The Doors”, a Leonardo DiCaprio fantasztikus alakításától emlékezetes „What's Eating Gilbert Grape”, vagy Jim Jarmush legendás „Dead Man”-je. Bár az utóbbi filmekben szinte kivétel nélkül epizódszerepet játszott, alakításai egyáltalán nem szürkültek el a főszereplők mellett. Teljesen egyenrangú partnere volt mindenkinek, s őt is annak tekintették a legnagyobb sztárok is.

Kisebb költségvetésű mozikban rendre főszerepeket kap, a megaprodukciókban általában megmarad az epizodista státusznál („Charlie's Angels”, „Charlie's Angels: Full Throttle”), ám feladatát tökéletesen oldja meg. Ha azt hisszük, a rengeteg munka mellett a színésznek semmi felesleges energiája sem marad, tévedünk.

Glover szenvedélyesen fest és ír, első könyvét, a „Billow Rock”-ot mindössze tizennyolc éves korában adták ki, azóta számtalan kötete jelent meg. Igaz, nem nagyon kell kiadó után futkosnia, hiszen egy ilyen tevékenységgel foglalkozó cég a családja tulajdonában van.

”What is it?” címmel igen bizarr filmet rendezett, s bár közönségsikernek távolról sem volt nevezhető, a szakma jól fogadta: két fesztiválon is díjat gyűjtött be.

A színész megrögzött vegetáriánus, elmondása szerint ezzel nem csak testét, de érzelmeit is kordában képes tartani. Ebben nyilván nagy segítségére vannak pszichiáterei is, akiket szorgalmasan látogat. Néha úgy tűnik, sikertelenül.

Elég híressé vált az a kellemetlen epizód, amikor 1987-ben majdnem fejen rúgta a David Letterman Show híres műsorvezetőjét. Igaz, utána hét évvel elnézést is kért.

Glover kissé különc figurája a hollywoodi világnak, de semmi olyan tulajdonsága nincs, amelyet ne lehetne elfogadni. Néha visszahúzódó, néha kegyetlenül őszinte, személyiségének kettőssége kisugárzik a vászonra is: talán éppen ezért kedvelik a kollégái és a nézők is egyaránt.
 
RNR Média